Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a társaság tulajdonában álló épületet bontásra adtákát az önkormányzatnak, a társaságnál a könyv szerinti értéket a térítés nélküliátadás szabályai szerint kell a könyvekből kivezetni: T 129 – K 123 és T 8891 -K 123, amely azonban nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] Az adásvételi szerződésben – alapvető követelmény -rögzíteni kell az eladási/vételárat. A felek joga és kötelezettsége körébetartozik és a szerződésben rögzítendő az, hogy miként határozzák meg azeladási/vételárat. A kérdésben leírt módon történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, és a különbözetet pénzügyileg nem rendezik, akkor a különbözetnek megfelelő összegben az üzletház-beruházást mint térítés nélkül átvett beruházást kell elszámolni (T 161 – K 9891). [A különbözetet időbelileg el kell határolni: T 4833 – K 9891...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] ...a szóban forgó árut nem szállítja vissza, akkor az előbbiekben leírtak szerint készletre vett árut a könyvekből ki kell vezetni, mint térítés nélkül átadott terméket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, annak összegével az adózás előtti eredményt a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.