Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...lenne adóztatható.2. A magyar kft. a svájci állampolgárságú magánszemélytől ellenérték fejében megszerzett saját üzletrészt térítés nélkül átadhatja (az átadás/átvétel megfelelő dokumentálásával) a tulajdonos svájci cégnek. A térítésmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelés behajthatatlan követelésként leírt összege számolható el. A térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül kapott (igénybe vett)szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben tehát, ha az alapítvány cél szerinti tevékenysége a felvételi előkészítés, akkor az ezzel összefüggésben szedett térítési díj, támogatás kedvezményezett (vagyis nem vállalkozási tevékenységi) bevételnek minősül.Az Szt. előírása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.