Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...átvétele nem az eladó telephelyén, hanem a vevő telephelyén történik (az oda való eljuttatást az eladó vállalja, külön költségtérítés ellenében), akkor az dologi kiadás a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton.Fel sem merül kérdésként a szállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...minősül – elszámolási szempontból – az is, amikor az idegen (más) vállalkozóval végeztetett beruházáshoz a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját előállítású termékeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Vállalkozói szerződés, költségtérítés

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező felé: küldje meg a szerkesztőségbe azt a jogszabályi előírást, amely szerint vállalkozási szerződés keretében költségtérítést lehet felszámítani, és azt milyen jogcímen?A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül kapott (igénybe vett)szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevételként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 – K 441, 4512), függetlenül attól, hogy milyen célra adták azt.Ide sorolandók azok az egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.