11 talált cikk az üzletrész , jövedelemadó , ingyenes , értékpapír , térítés kifejezésre

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

2005-ben jogutódlással alakult mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kft. tagjai egy fő kivételével eladták üzletrészüket a kft.-nek (névértéken), ezáltal a kft. saját üzletrészhez jutott. A kft. a megvásárolt saját üzletrészét (taggyűlési határozattal) a megmaradt tagra térítésmentesen átruházta. Egy könyvvizsgáló-adótanácsadó szerint az így megszerzett üzletrészérték után a juttatásban részesülő tagnak csak akkor kell megfizetnie az adót, ha az ingyenesen kapott üzletrészt a tag eladja és bevételhez jut. Az adóalap a bevétel, a beszerzési ár 0 forint, mert mint tag ingyen kapta. Indoklása szerint az üzletrész bevonására törvény kötelezte a kft.-t egy bizonyos határidőn belül. A kft. taggyűlése a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése szerint jár el – miszerint a kft. saját üzletrészét köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni.
A szakember álláspontja és szakmai véleménye szerint, a hivatkozott jogszabály az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja alapján egy jogeset, nem pedig egyszerűen ingyenesen juttatott értékpapír, mint bevételt képező juttatás. Ebben az esetben alkalmazható az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdése, ami kimondja: "Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett" [Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés b)–bb) pont].
Értelmezése szerint:
1. az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte (IGEN) a Ptk. 3:175. § (3) bekezdése szerint:
2. "amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett". Kihangsúlyozva az azonos feltételeket, azaz a) tag legyen az illető, b) 3:175. § (3) bekezdése szerint a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül kell átadni az üzletrészt.
Ez a jog általi kényszermegvalósítás. Ez az üzletrészjuttatás eredménytartalék eredetű, ugyanis ha a kft. nem rendelkezett volna eredménytartalékkal, meg sem vehette volna tagjaitól az üzletrészt. Véleménye szerint az ügylet az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja tipikus esete, amikor az Szja-tv. 28. §-a szerinti jogesetek közüli KIVÉTEL esete áll fenn. A kft. a lehetőségek közül az ingyenes átadást alkalmazta, amit bárki megkaphatott volna azonos feltételek mellett, azaz ha tag lett volna. (Az idegenek bejutása miatt az értékesítést a taggyűlés nem támogatta.) Helytállóak-e a tanácsadó szakember megállapításai az indoklása alapján?

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)