5 talált cikk az EU , GYES , jövedelem , munkabér , térítés kifejezésre

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?