Nagy értékű gépnél kártérítés?

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a 170 millió forintot 2019-ben kellett könyvelni az igénybe vett szolgáltatások között, és 2019-ben kellett könyvelni a biztosító térítését is, a 153 millió forintot, és nem 2018. évre, egyéb bevételként.Az Szt. 53. §-a alapján a tárgyi eszközöknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a vételidőpontja a bérbevevő döntésének megfelelően az 5 éves bérleti időszak utolsónapja, az ingatlan eladási ára pedig nulla (azaz térítés nélkül kerül át abérbevevő-vevőhöz). Ez esetben a bérbeadó az általa számlázott bérleti díjatárbevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Támogatások minősítésének változása 2005. évben

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, visszakérhető.A 2005. évi XXVI. törvény 20. §-a kiegészítette a 2003. éviXCI. törvény 211. §-át egy (22) bekezdéssel, amelyet 2004. január 1-jétől -tehát visszamenőlegesen – kell alkalmazni. Ez az előírás számos jogszabályalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...2006. 01. 05-i számában, a 2455. kérdésre adott válasz szerint a baleseti táppénz fizetési meghagyás alapján történő utólagos megtérítése esetén a társasági adó alapját a kötelezettséggel nem, csak a jogkövetkezményekkel kell megnövelni. A kérdés alapján ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.