5 talált cikk az alapítás , könyv , jogutód , térítés kifejezésre

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert - a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; - Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; - ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.