Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a KSH munkaügyi statisztika szerint:– egyéb munkajövedelem a természetbeni juttatások (ideértve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó térítést, a magáncélú telefonhasználatot, a reprezentációs költségeket, a csekély értékű ajándékokat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyhez a munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítése során jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi utazási bérlettel való utazást nem minősíti munkába járásnak, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] ...volt a könyvvizsgálati díjon felül a könyvvizsgáló cég munkavállalóinak a tevékenység ellátásával felmerülő költségeinek megtérítése is.Az ügylet megítéléséhez a szerződés és a ténylegesen teljesített szolgáltatások pontos ismerete lenne szükséges, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...[Szja-tv. átmeneti rendelkezés 89. § (6) bekezdése.]Mindez azt jelenti, hogy tanulmányi szerződés alapján a képzés díjának megtérítése egyes meghatározott juttatásként adóköteles 2017-ben, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Helyi utazás adómentes elszámolása

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a következőket lehet válaszolni.Mivel egyértelműen nehezen igazolható az utazási költség megtérítésének jogossága, az Szja-tv. csak a helyi utazásra szolgáló bérletre ad előírást, de nem adó- és járulékmentesen.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés a cafeteriaszabályzathoz.Helyes, ha a béren kívüli juttatások feltételeit szabályozzák, de a szabályozássorán figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének a) pontjára,mely szerint az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Helyi utazási bérlet

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyheza munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítéssorán jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi utazási bérlettel valóutazást nem minősíti munkába járásnak. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 1. számú melléklete 8.34. pontja szerint ajuttatás lehetséges módozatai a 2005. évben:– a bérlet árából 2000 forint adómentes, ha a munkavállalósemmilyen adómentes étkezési juttatásban nem részesül;– amennyiben a munkáltató a bérlet mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.