5 talált cikk a béren kívüli juttatás , utazás , költség , személyi jövedelemadó , térítés kifejezésre

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?