Halasztott bevétel az eszközök átadásakor

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.
Részlet a válaszából: […] ...kell eljárnia akkor is, amikor a közműfejlesztési hozzájárulásból beszerzett eszközöket – jogszabályi előírás alapján, jellemzően térítés nélkül – átadja az önkormányzatoknak. Az eszközök átadásával (T 8891 – K 12-16) egy­idejűleg az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Áfás beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...87. §-a szerint értékesíthetők-e adómentesen. Véleményünk az, hogy nem, azaz csak adóköteles lehet az értékesítés is, és így a térítés nélküli átadás is. Itt azonban utalni kell az Áfa-tv. 136. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, amely alapján, abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a társaság tulajdonában álló épületet bontásra adtákát az önkormányzatnak, a társaságnál a könyv szerinti értéket a térítés nélküliátadás szabályai szerint kell a könyvekből kivezetni: T 129 – K 123 és T 8891 -K 123, amely azonban nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül kapott (igénybe vett)szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.