9 talált cikk az előleg , előlegszámla , számla , teljesítés , térítés kifejezésre

Kérdés:

Társaságunk a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése szerint az áfatörvény szerint kívánja értékelni követeléseit, kötelezettségeit. A társaság az MNB középárfolyamán fogja értékelni a számláit, amihez a bejelentést meg is tette. A számlákban lévő tételek (adóalapok) árfolyamának megállapításával kapcsolatban lenne néhány kérdésünk:
1. Számlakibocsátói oldalról milyen árfolyamdátumot használjunk:
– fordított adózású tételeknél?
– Közösségen belüli termék értékesítésekor?
2. Számlabefogadói oldalról milyen dátumot használjunk:
– előlegszámla könyvelése esetén?
– Közösségen belüli beszerzéskor?
3. Időszakos ügylet esetén – értelmezésünk szerint – a számla keltét kell az árfolyam meghatározásakor alkalmazni. Ha a számlakibocsátó nem MNB-középárfolyamot használ, akkor cégünknek melyik banki árfolyamon kell értékelni az adóalapot (tételt)?

Kérdés:

Belföldi szállító euróösszegben, díjbekérő alapján kér előleget. Az eurós összeget forintos bankszámláról utaltam át. Melyik árfolyamon kell könyvelnem az adott előlegszámlán? A számviteli politikában az MNB-árfolyam szerepel (pénzügyi térítés napján érvényes MNB-árfolyamon, vagy pénzügyi teljesítéskor a forintos bankszámlán megjelölt árfolyammal, vagy pénzügyi teljesítés után kiállított előlegszámlán lévő árfolyammal, ahol a teljesítés dátuma 1 nappal mindig eltér, mivel 1 nap alatt ér a szállító bankszámlájára az euró). Az előlegszámlán megjelölt forintos áfaösszeget szabad visszaigényelni, ahol már árfolyam-különbözet lesz az áfánál.

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?

Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?

Kérdés: A Számviteli Levelek 329. számában – fenti címmel – a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?

Kérdés: A kft. egy projekt készítésekor – a szerződés szerinti első részteljesítésként –, 2007. január hónapban 100 millió forint + 20% áfa összegben előlegszámlát állított ki a megrendelőjének. A megrendelő – 2007 áprilisában – a szerződést felbontotta. 2011. júniusban a felek megállapodtak abban, hogy a kft. a megrendelő részére 120 millió forint + áfa összegről végszámlát állíthat ki, amelyből levonásra kerül az előlegszámla összege. A végszámlát milyen áfakulccsal (20% vagy 25%) állítsa ki a kft., ha a tényleges produktum 2007. év elején készült el, amikor az áfa kulcsa 20% volt?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a beteg befizeti a törvény szerint meghatározott térítési díjat, mely a jelenlegi áfa szerint 15 százalékos kulcs alá tartozik. 2006. 09. 01-je után készül el a termék. A termékre már 20 százalékos áfa vonatkozik. Kell-e a betegnek áfakülönbözetet fizetnie, vagy ebben az esetben előlegnek tekinthető a beteg által megfizetett térítési díj?