4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó
Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
2. cikk / 4 Ötéves bérleti időszak végén esedékes bérleti díj áfája
Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?
3. cikk / 4 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
4. cikk / 4 Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?