9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?
Kérdés:
A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
2. cikk / 9 Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában
Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
3. cikk / 9 Adomány vitatott szerződés alapján
Kérdés: A belföldi társaság (adományozó) 2010. 12. 06-án kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására írásbeli szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft.-vel (támogatott). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a 2010. év során az adományozó 3 millió Ft támogatást ad a támogatott részére. Az adományozó az említett szerződésben arra is kötelezettséget vállalt, hogy a támogatást 2010-ben és az azt követő 3 évben évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Az adományozó által aláírt szerződést december 6-án az adományozott részére megküldték, de azt az adományozott csak 2011. év elején írta alá, és január végén jutott vissza az adományozóhoz, emiatt a 2011. február 3-án átutalt adományt már nem lehetett 2010. évre elszámolni. A támogatott fél jogi képviselője a támogatási szerződést az adományozó kérésének megfelelően módosította (alapév 2011. lett 2010. helyett), amelyet a támogatott fél kézjeggyel nem látott el, mivel az aláírt szerződés alapján az 2010. évre vonatkozik. A 2011-ben átutalt adomány elismeréséről, elszámolhatóságáról a támogatott írásbeli nyilatkozatot tett, nem hivatkozott a 2010. évi szerződésre. Az adományozott által alá nem írt módosított szerződéssel a tartós támogatás 2014. évben lejárt. A 2011-ben átutalt támogatást a támogatott visszaigazolta, a 2012. évben átutalt támogatás első részletét nem, a második részletét visszaigazolta, a 2013. évi átutalást nem, a 2014-ben átutalt összeget pedig a támogatott visszautalta. Az adományozó folyamatosan megkísérelte az adományszerződés dátumának rendezését, de kísérletei eredmény nélkül jártak. Az adományozó mikor jár el helyesen a Tao-tv. szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételénél?
4. cikk / 9 Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
5. cikk / 9 Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben
Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos előírása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
6. cikk / 9 Engedmény után visszatérítés?
Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
7. cikk / 9 Szerződés hiányában a számlázás
Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozunk. Vevőinkkel nincs írásos szerződésünk és megállapodásunk sem. A legtöbb esetben a vásárláskor számlát készítünk. Előfordul, hogy a számla készítése technikai okokból elmarad. Ez esetben szállítólevél készül a teljesítéskor. Ezt követően 15 napon belül vevőnként elkészítjük a számlát, amelyhez 3-4 szállítólevél is tartozhat. Helyesen járunk el akkor, ha a számla teljesítési időpontja megegyezik a fizetési határidővel?
8. cikk / 9 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
9. cikk / 9 Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?