Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában.Az Szja-tv. szerint a szakorvos költségtérítést kaphat az üzleti utazásai során felmerült, a személygépkocsi használatával kapcsolatos költségeinek fedezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...II. 6. pontjában van utalás arra,hogy a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használatamiatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvénybenfeltüntetett km-távolság szerinti üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használata

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói adózási módot választottam. Kell-e cégautóadót fizetni abban az esetben, ha a saját tulajdonú (nem céges) személygépkocsi üzleti célú használata esetén a költségeket a hivatali km-re szorozva, az APEH-norma és -ár alkalmazásával és a 9 Ft/km átalány fenntartási költséggel számolom el? A gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen más költséget nem számolok el.
Részlet a válaszából: […] ...(tehát más) egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzletiutazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizet.A cégautóadót szabályozó 1991. évi LXXXII. törvény 17/C.§-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Cégautóadó ingyenes használat esetén

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
Részlet a válaszából: […] ...(az adott esetben az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött). Ha ezen igénybevételért külön nem kell fizetni, akkor azt térítésnélkül kapott szolgáltatás piaci értékén a rendkívüli bevételekkel szemben kelligénybe vett szolgáltatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Kiküldetés esetén sajátgépjármű-használat költségei

Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautó­adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...azzal kezdjük, hogy nem tudunk olyan jogszabályielőírásról, amely a kiküldetési rendelvénnyel elrendelt hivatali, üzleti utazásköltségtérítését korlátozná. Természetesen, a munkáltató önkormányzatnak vanarra lehetősége, hogy korlátozza, korlátok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Változó munkahely, kiküldetés

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...ellátása érdekében szükséges utazás – a hivatkozottakszerint – nem minősül kiküldetésnek, az ezen utazásokkal kapcsolatosköltségtérítés az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély nemönálló tevékenységéből származó bevétele, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Sportegyesület tagjainak sajátgépkocsi-használata

Kérdés: Egy sportegyesület tagjai saját gépkocsival viszik el a versenyzőket a versenyekre. Kiküldetési rendelvény alapján számolják el és fizetik ki az utazás költségét, üzemanyagot (APEH általi ár és norma, valamint 9 Ft/km). A tagok nem részesülnek egyébként díjazásban az egyesülettől. Kérdésem, hogy helyesen jártak-e el 2009 előtt és 2009-től? 2009-ben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a magánszemélynek ahivatali, üzleti utazás esetén a saját személygépkocsi használata miattfizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetettkilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Egyéni vállalkozó cégautóadó-fizetése

Kérdés: Az új típusú cégautóadóval megszűnik az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabály, mely szerint az adó megfizetésével minden, az autóval kapcsolatos kiadás elszámolható. A műszaki szakértéshez 2007. évben vásárolt személygépkocsi milyen költségei és mi alapján számolhatók el a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónál 2009-ben?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek kifizetőegyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címénbevételnek nem számító költségtérítést fizet. A leírtakból következően, a magánszemélynek dokumentáltangyűjtenie kell egész évben az üzemanyag-felhasználás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok)célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazásköltségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezenköltségtérítés(ek) kiszámításához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...az áthárított adót az adóhatóság visszatéríti, és a magyar áfamegfizetésétől eltekintenek, akkor a visszatérített összeget a visszatérítésidőpontjával a bérleti díjként elszámolt összeget csökkentően kell elszámolni. 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.