Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...is, ha az eredménytartalék pozitív összege ennél kevesebb (a tőketartalék ellentételezi a negatív eredménytartalékot).Az üzletrész térítés nélküli átadásakor az üzletrész visszavásárlási értékét (a 12 millió forintot) a pénzügyi műveletek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] ...– a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Az üzletrészek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti. A harmadik megoldási lehetőség, hogy a taggyűlés olyan döntést hoz, hogy a visszavásárolt üzletrészt a kft. tagjai részére térítés nélkül átadja. Ez esetben az üzletrészhez térítés nélkül hozzájutó tagokat terheli az Szja-tv. 77/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. által visszavásárolt saját üzletrész magánszemély tagoknak történő térítés nélküli átadásához kapcsolódó adófizetési kötelezettségre tértek ki a 6689., illetve a 6862. kérdésre adott válaszban. A 6689. szerint a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, a kft.-nél 27 százalékos ehofizetési kötelezettség keletkezik. A 6862. szerint az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólag a magánszemélynél keletkezik szja-, illetve ehofizetési kötelezettség is, a jövedelem 78 százalékát alapul véve. A két tájékoztatás közül melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...adott válasz alapvetően az adóköteles értékpapír-juttatás törvényi előírásaira épül, míg a 6862. kérdésre adott válasz a térítés nélkül adott értékpapírra helyezi a hangsúlyt. Az első válasz szerint – megosztottan ugyan – jelenleg több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kapott rész képvisel. Ezt csökkenteni kell a bejelentett részesedés kivezetése kapcsán elszámolt ráfordítással (figyelembe véve, hogy a térítés nélkül átvett üzletrészt 2011-ben a tagnak piaci értéken kellett nyilvántartásba vennie). A kapott különbözet lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...A két tag részére történő ingyenes átadásból az következik, hogy a társaságnak, azaz a társaság azt visszavásárolja. Ezt követi a térítés nélküli átadás, majd a tőkeemelés az eredménytartalékból. Azt is feltételezzük, hogy mind a három tag magánszemély.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. A kérdésre a legegyszerűbb válasz: az apa térítés nélkül ruházza át fiára üzletrészét. Ez esetben az apának bevétele nem lesz, személyi jövedelemadót fizetnie nem kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai a kft. tulajdonában lévő saját üzletrészt a kft. tulajdonosainak – tagsági jogviszonyukra tekintettel – 2012. évben ingyenesen átadták taggyűlési határozat alapján, amit a cégbíróság be is jegyzett. A kft. társasági szerződése nem rendelkezik a saját részesedés megváltási módjáról. Ezen jogügyletnek milyen adó- és járulékvonzata van, milyen jövedelemnek minősül, illetve kinek és mikor kell ezeket bevallania? (A NAV álláspontja szerint egyéb jövedelem, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.)
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 278. számában az 5702. kérdésre adott válaszban. Jelen kérdéshez kapcsolódóan utaltunk az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdésére, amelyből az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...más lehetőség van? A visszavásárolt üzletrészeket akft. a Gt. 135. §-a (4) bekezdése alapján elidegenítheti, a tagoknak térítésnélkül átadhatja, illetve a törzstőke-leszállítás szabályai alkalmazásávalbevonhatja. (A társaság a saját üzletrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...– avásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azta tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve atörzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A kérdésben leírtesetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
1
2