Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...összeg, amelyet jogszabályban meghatározott kötelezettségként fizetnek (T 553 – K 384).A donornak juttatott vagyoni érték, költségtérítés (T 553 – K 381, 384).A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a KSH munkaügyi statisztika szerint:– egyéb munkajövedelem a természetbeni juttatások (ideértve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó térítést, a magáncélú telefonhasználatot, a reprezentációs költségeket, a csekély értékű ajándékokat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének megtérítése bevételnek nemszámító költség személyi jövedelemadó szempontjából. Ha a budapesti telephelyena székhelyet kell érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségek összege.A társaságnál a szóban forgó épület megépítésévelkapcsolatos költségeket a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell akönyvekből kivezetni, rendkívüli ráfordításként elszámolni, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása

Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a dolgozó munkába járásának helyközi utazási bérlete, illetve menetjegye, vagy a helyi közlekedés bérlete részbeni vagy teljes megtérítéséről van-e szó.A 78/1993. Kormányrendelet határozza meg, hogy mi minősül munkába járásnak. E rendelet szerinti munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Felújított bérlemény visszaadása – természetbeni juttatás

Kérdés: A Számviteli Levelek 30. számában az 591. kérdésre adott válaszhoz, a bérelt ingatlanon végzett felújítás tulajdonos részére történő visszaadásához kapcsolódóan kérünk pontosítást. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő, ellenérték nélküli átadást is. Ebből következően a bérlemény visszaadásakor az azon végzett beruházás akkori nettó értéke után 25 százalék áfát be kell vallani és fizetni. A mi esetünkben magánszemély kapta vissza térítésmentesen a bérleményt, melyen jelentős átalakításokat és felújításokat végeztünk. A bérlemény visszaadásakor a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke több millió forint volt. Mivel a bérbeadó a társaságnál biztosított magánszemély volt, a kérdéseink:- ha természetbeni juttatás, akkor a nettó érték után meg kell-e fizetni az áfát?- 11 százalék eho-t, vagy a visszaadás évében érvényes társadalombiztosítási járulékot kell fizetni?- munkaadóijárulék-fizetés is van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válaszban azt írtuk, ha a bérleti jogviszony végén a bérbeadó a felújítással létrehozott, de még le nem írt értéket ellenérték nélkül átveszi, akkor a felújítás kimutatott – áfával növelt – nettó értékét a magánszemélynek történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe adó magánszemély piaci értéken megvásárolja, vagy térítés nélkül átveszi, vagy nem tart rá igényt, és kéri az eredeti állapot visszaállítását, a beruházás során elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...munkábajárási költségek megtérítése tárgyú kérdésre a Számviteli Levelek 18. szám 398. válaszában részletesen szóltunk. A kérdés alapján nem lehet tudni, milyen utazási utalványról van szó. Az utazási utalvány magánszemély részére történő átadásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásával kapcsolatos költségeit teljes egészében is megtérítheti, azonban a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a munkáltató a bérlettel való elszámolás ellenében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járási költségek megtérítése

Kérdés: Munkába járás esetén milyen utazási költségek elszámolása lehetséges, és ennek milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Köteles a munkáltató a munkába járás költségeit megtéríteni a munkavállalónak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) kormányrendeletben foglalt esetben és mértékben.Az említett rendelet értelmezésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.