Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...nem következik az, hogy a megrendelő a szerszám tulajdonjogával is rendelkezik.Megállapodtak a szerszám előállítási költségeinek megtérítési módjában is. Legegyszerűbb, ha az elkészült szerszám eladási árát számlázzák, a gyártónak fizetett vételárat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Mobiltelefon 100 százalék kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...megegyezik a készülék árával.Az Áfa-tv. előírása alapján a mobiltelefon beszerzése ingyenes, így annak a nyilvántartásba vétele a térítés nélküli eszközbeszerzés szabályai szerint történhet, a mobiltelefon jellegéből következően a tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...választ az egyszerűbb kérdés, a biztosító által megtérített kártérítés elhatárolásával kezdjük:Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] ...mivel az egész épület az építőközösség pénzeszközeiből valósult meg, csak utólag minősült a lakásszövetkezet tulajdonának. Térítés nélkül vette át a lakásszövetkezet, és dokumentálva van? Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán a lakásszövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás meg nem térített része egyrészt adóköteles, másrészt nem csak a munkavállalók veszik igénybe, azt igénybe vehetik térítés ellenében vagy anélkül kívülállók is, továbbá a szakszervezet, a szövetkezet tagjai, hozzátartozói is. További szempont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Lakhatás havi piaci értékének kimutatása

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...ha azt például bérbeadás útján hasznosítanák, illetve a dolgozók legalább a tényleges közvetlen önköltségnek megfelelő térítési díjat fizetnének. A dolgozók azonban nem fizetnek, a szálláshely-szolgáltatáshoz ingyenesen jutnak hozzá. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkés ő bb a határozott id ő lejártával, illet ő leg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ezt nevezi a szakma zárt vég ű pénzügyi lízingnek.Ha a lízingszerződés szerint nem biztos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 12., 14., 15. §-ai szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás a termékek térítés nélküli átadása, illetve a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, de áfaköteles a közvetített szolgáltatás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...Kérdés, hogy az alkalmazottak fizetnek-e az üdülő használatáért, vagy nem fizetnek, továbbá az üdülőt az alkalmazottakon kívül – térítés ellenében vagy anélkül – mások is igénybe vehetik-e? (Az egyéb szálláshelykénti bejelentkezésből ez utóbbi is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
1
2