7 talált cikk az elhatárolás , költség , EKK , könyvelés , nyilvántartás , térítés nélkül kifejezésre

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: Garanciális csere elszámolásában kérem a segítségüket. Nulla könyv szerinti értékű eszköz lett garancia keretében cserélve. A könyvelési program tárgyieszköz-modulja automatikusan könyvel, miután a gazdasági eseményt megadtuk. Az eszköz bruttó értékét és értékcsökkenését kivezette az egyéb ráfordítások közé, a cserébe kapott eszközt pedig könyvelte a visszaadott, kicserélt eszköz vásárláskori bekerülési értékének összegében az alábbiak szerint: T 13 – K 9. Így keletkezett most egy nagy összegű bevételünk. Helyes ez az elszámolás?

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?