Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kellene, hogy legyenek (azokat korábban sem lehetett költségként elszámolni, illetve terv szerinti értékcsökkenésként leírni). Ingyen, térítés nélkül kapta? Az Szt. hivatkozott előírása 1992-től hatályos, miért nem vette azokat már korábban nyilvántartásba?A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] ...összegével a társasági adó számításához növelni kell az adózás előtti eredményt.A harmadik megoldás a felújítás, bővítés térítés nélküli átadása a magánszemély tulajdonosnak. Ezzel ugyan a magánszemélynek legalább a könyv szerinti értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...annál a gazdálkodónál, amelyik a haszonélvezeti jogot megszerzi: térítés ellenében történő megszerzés esetén: T 126 – K 455, térítés nélküli átvételnél: T 126 – K 9647.A kérdés szerint a haszonélvezeti jogot a kft. tulajdonosa szerzi meg a kft.-től....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 12., 14., 15. §-ai szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás a termékek térítés nélküli átadása, illetve a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, de áfaköteles a közvetített szolgáltatás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(értékcsökkenési leírás, karbantartás, közüzemi díjak) a magánszemély helyett fizetett összegnek, a magánszemély részére térítés nélkül juttatott szolgáltatásnak kell tekinteni, ami az Szja-tv. szerint a magánszemély adóköteles jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet ugyan nem kell megfizetni, de ezt az értéket atársaságnál költségként a rendkívüli bevételekkel szemben el kell számolni(térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás). Itt meg kell jegyezni, hogy azönkormányzatot áfafizetési kötelezettség terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Számítógép ingyenes használatba adása

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Részlet a válaszából: […] ...alapján is a munkáltató atársaság által már legalább 2 évig használt számítógépet adhatta elkedvezményesen vagy ingyenesen (térítés nélkül) munkavállalóinak. (Ajogszabályi elő­írás azzal a feltételezéssel élt, hogy a számítógépeket atársaságnál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] ...nem mutathatja ki (úgy kelleljárnia, mintha bérbe vett eszköz lenne!), hiszen azok továbbra is a PJT közöstulajdonában maradnak. Így nincs térítés nélküli átadás/átvétel, és ebbőlkövetkezően közvetlenül nincs áfa-, illetve illetékfizetési kötelezettség sem.Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Műemlék épület felújítása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
Részlet a válaszából: […] A választ érdemileg befolyásolja az, hogy a kérdező társaságaz önkormányzati tulajdonú műemlék épületet vagyonkezelőként üzemelteti, vagymint bérlő végzi az üzemeltetést.Amennyiben a társaság az önkormányzati tulajdonú műemléképületet vagyonkezelőként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül kapott (igénybe vett)szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.