11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Biztosító által fizetett összeg elszámolása
Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
2. cikk / 11 Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak
Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
3. cikk / 11 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
4. cikk / 11 Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása
Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
5. cikk / 11 Autóbontó egyéni vállalkozó
Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
6. cikk / 11 Közösségen belüli ingyenes szolgáltatás
Kérdés: Magyar áfaalany a közösségi adóalany német anyacégtől bérel hosszú távon személygépkocsit. A felek közötti megállapodás alapján a német cég a személygépkocsi bérleti díját, illetve biztosítási díját havonta számlázza, ami után – mint közösségi szolgáltatás után – az áfát a magyar cég fizeti meg. A megállapodás módosításával a német cég nem számláz bérleti díjat, csak a biztosítási díjat. Hogyan kell elszámolni a ki nem számlázott bérleti díjat? Megteheti a német fél, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet? Van ennek valamilyen adóvonzata?
7. cikk / 11 Cégautóadó ingyenes használat esetén
Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
8. cikk / 11 Térítésmentes kölcsönzés
Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
9. cikk / 11 Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi
Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
10. cikk / 11 Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
