Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] ...Az így megszerzett saját üzletrészt a társaság egy éven belül köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni. Az elidegenítés fogalmába a térítés nélküli átadás is beleértendő.A számviteli törvény szerint– a...Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...munkajövedelmek, és amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak.Napidíjak, költségtérítésekAz elszámolhatóság, az adózás különbözősége miatt indokolt megkülönböztetni a belföldi napidíjat, illetve a belföldi és....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...A/13. pontjában előírtak figyelembevételemellett növeli, illetve nem növeli az adózás előtti eredményt.Számviteli elszámolásA térítés ellenében beszerzett terméket beszerzésként, atérítés nélkül kapott terméket a rendkívüli bevételekkel szemben... illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnál a biztosítóvalszembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak abiztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlásijoga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, aszerződőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.