14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás
Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
2. cikk / 14 Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét
Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
3. cikk / 14 Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.
Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
4. cikk / 14 Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége
Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
5. cikk / 14 Elszámolás a kft.-ből kilépő taggal
Kérdés: Az egyszemélyes kft.-ből kilépne a tulajdonos, és helyette belép a másik, aki szintén magánszemély. Hogyan kell a kilépett taggal a kft.-nek elszámolnia? A jegyzett tőke 500 ezer forint, az eredménytartalék a 2013. évi mérleg szerinti eredménnyel 15 570 ezer Ft. A kft. rövid lejáratú kötelezettsége 36 207 E Ft, hosszú lejáratú kötelezettsége 37 989 E Ft. Mindezt tárgyi eszközök vásárlásához vette fel.
6. cikk / 14 Egyszemélyessé alakuló kft.
Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
7. cikk / 14 Üzletrész-értékesítés illetéke
Kérdés: A kft.-nek három tulajdonosa van, 6-8-8 M Ft törzstőkével. A 8-8 M Ft a férj és a feleség tulajdona, a 6 M Ft független magánszemélyé. A feleség eladja üzletrészét a férjnek 8 M Ft-ért. A kft.-nek van ingatlana. Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége valakinek az ügyletben, illetve be kell-e jelenteni a NAV-nak az adásvételt? Mi a helyzet akkor, ha 1 M Ft-ért történik az eladás? A feleség üzletrészének a bekerülési értéke 8 M Ft.
8. cikk / 14 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás
Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
9. cikk / 14 Beolvadás esetén a beolvasztó társaság üzletrészszerzése
Kérdés: Kedvezményezett átalakulás keretében az anyavállalat (B. kft.) 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata (az A kft.) beolvad a tulajdonos B. kft.-be. A beolvadáskor megváltozik-e B. kft. tulajdonosi szerkezete? Továbbra is két magánszemély lesz a tulajdonosa B. kft.-nek, vagy a B. kft. is tulajdoni hányadot szerezhet, illetve kötelező-e saját üzletrészhez juttatni B. kft.-t? Ha igen, minek az arányában? Ha igen, akkor az így megszerzett saját üzletrész felosztható-e a két magánszemély tulajdonos között? Van-e ennek szja-vonzata? Ha nem kötelező a B. kft.-nek a tulajdonosi struktúrában részt vennie, el kell-e, illetve hogyan kell (lehet) elszámolni vele, mint megváló taggal?
10. cikk / 14 Törzstőke-leszállítás és következményei
Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?