Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...az örököstől egyáltalán visszavásárolhatta-e, továbbá az sem, hogy a kft.-nél a visszavásárlás időpontjában mennyi volt a törzstőke, illetve a saját tőke összege.Az üzletrészt a kft. – a Ptk. 3:174. §-a alapján – ellenérték fejében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.Az osztalékelőlegnél az új Ptk.-ban nem feltétel, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést tisztázni kell! A tag kft. kilép a szóban forgó kft.-ből, vagy az üzletrészét értékesíti a magánszemély tagnak? Továbbá a törzstőke leszállítása a tag kft. kilépése, illetve üzletrésze értékesítése előtt vagy után történik? Egyáltalán nem mindegy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...ha a saját tőkeösszevontan pozitív (3 M Ft).A kft. a jegyzett tőkét, a Gt. (és nem a cégtörvény) 159.§-a alapján a taggyűlés a törzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározottesetben pedig köteles azt leszállítani. (A kérdésben leírt esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét – a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályokbetartásával – leszállíthatja. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése alapján atörzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.