Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...mind a Gt., mind azSzt. vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.A Gt. 160. §-a alapján a társaság elhatározásából történőtörzstőke-leszállításról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni aleszállított törzstőke és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem szó szerint idéztük. A szakmában dolgozókszámára szokatlan hozzá nem értésről tanúskodnak a kérdésben leírtak. Akérdésben leírtakra igyekszünk röviden válaszolni.Nem beszélhetünk negatív saját tőkéről, ha a saját tőkeösszevontan pozitív (3 M Ft).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A választ a Gt. 118. §-ának (2) bekezdésére hivatkozássalkezdjük. E szerint a társaság fennállása alatt a tag az általa teljesítettvagyoni hozzájárulást – a tőkeleszállítás esetét kivéve – a társaságtól nemkövetelheti vissza. Így az ingatlanvagyon a társaságból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azta tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve atörzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A kérdésben leírtesetben a térítés nélküli átadást választották...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Törzstőke-leszállítás

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.
Részlet a válaszából: […] Nehéz olyan kérdésre válaszolni, amely önmagában isellentmondásos.Ha a Z tag törzsbetétjét (üzletrészét) tőkekivonássalcsökkentették, akkor a cégbírósági bejegyzés után a Z tagot megillető összeget(a jegyzett tőkét és a kivont jegyzett tőkére jutó jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 160. §-ának (1) bekezdése szerint a törzstőkeleszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy atörzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetvea saját tőke más elemeinek – ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak- törzsbetéteit arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállításszabályainak alkalmazásával bevonni.A kérdésből nem derül ki, hogy a társasági szerződés azelőbbiekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...taggyűlési határozatbanmeg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteineknagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteségrendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek – ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli és azáfaelszámolást az nem befolyásolja, hogy az apportként rendelkezésre bocsátotttelek tulajdonjogát a földhivatalnál elfelejtették átírni. [Itt utalunk az Szt.23. §-ának (1) bekezdésére.]A kérdésből nem derül ki, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Tőketartalékba helyezett támogatás

Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.
Részlet a válaszából: […] A tőketartalékba helyezett és a lekötött tartalékbaátvezetett, vissza nem térítendő támogatást a támogatási szerződésben foglaltakszerint kell kezelni. A kérdésben arról van szó, hogy a szerződés szerint 5évig a tőketartalékba kell helyezni, azaz ezen időszak alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.