El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűségéről – véleményünk szerint – peres eljárás keretében a bíróságnak kell döntenie.Társaság alapításával, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatosan a számviteli előírások eltérően kezelik az alapított társaságnál, illetve az alapító társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátottak. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a kft.-nél az alapításkor, az alapítás részeként, illetve tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként. Így a tőketartalékba helyezés elválaszthatatlan a jegyzett tőke (a törzstőke) emelésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke, az alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési, közgyűlési, alapítói határozat, másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.