Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...akkor állítható be a nyitómérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, az esetleges tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...(törzstőkén, alaptőkén) felüli saját tőke terhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező a közbenső mérleg készítése a tőkeemelés feltételei teljesülésének igazolására, ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;– a tulajdonolt társaságnál a vállalkozó tőkeemeléssel, részesedésvásárlással többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez, illetve a tőkeemelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő tőkeemelés során figyelembe vette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...megindítása előtt azonban célszerű lehet (természetesen alaposan indokoltan), hogy a tagok éljenek a Gt. 13. §-ában felkínált tőkeemelés lehetőségével, azaz a tagok a tagi kölcsön miatti követelésüket apportálják – a tőkeemelés szabályai szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőketerhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező közbenső mérlegetkészíteni a tőkeemelés Szt.-ben elő­írt feltételei teljesülésének igazolására,ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
Részlet a válaszából: […] ...– a Gt. előírásai figyelembevételével – veszteségrendezésre(az eredménytartalék negatív összegének csökkentésére), illetve tőkeemelésre (ajegyzett tőke növelésére) lehet a társasági szerződés módosításávalfelhasználni. A tőketartalék az Szt. 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...is 90 millió forint. Így a saját tőke összege 123 millió forint. Atulajdonosok ez esetben a jegyzett tőkét csak a pótlólagos tőkeemelésösszegével kívánják csökkenteni, azaz 30 millió forinttal. A hivatkozottelőírások szerint azonban ilyen arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrészek, a részvények bevonásakor, illetve az üzletrészek, a részvények értékesítésekor, térítés nélküli átadásakor.)Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhéreA Gt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...növeléseként könyvelik. (A tőketartalék a tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott tőke, amelyet alapításkor, illetve tőkeemeléskor adtak át a társaságnak. A jegyzett tőkének a tőketartalékkal szembeni leszállítása felfogható az alapításkori,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2