Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a kérdező osztaléknak tekinti a vállalkozásból kivont jövedelmet is. A válasz előtt tisztázzuk a fogalmakat.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének aa) pontja alapján osztalék a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése határozza meg. Ez a kérdés szerinti esetben a szabad rendelkezésű (nem lekötött) eredménytartalék lehet, ami a tőkeemelés időpontjában – a hat hónapos szabály figyelembevételével – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...átadásból az következik, hogy a társaságnak, azaz a társaság azt visszavásárolja. Ezt követi a térítés nélküli átadás, majd a tőkeemelés az eredménytartalékból. Azt is feltételezzük, hogy mind a három tag magánszemély.A saját üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...800-940 = 21 860 E Ft) pedig az eredménytartalékot: T 413 – K 3731.Természetesen a tőkeleszállítással egyidejűleg 940 E Ft összegben a tőkeemelést is végre kell hajtani a Ptk. előírásai szerint az eredménytartalék terhére: T 413 – K 411.A visszavásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...is 90 millió forint. Így a saját tőke összege 123 millió forint. Atulajdonosok ez esetben a jegyzett tőkét csak a pótlólagos tőkeemelésösszegével kívánják csökkenteni, azaz 30 millió forinttal. A hivatkozottelőírások szerint azonban ilyen arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Ha az alaptőke emelése az rt.-nél külső tőke bevonásával történik, akkor a Gt. 245-252. §-aiban foglaltakat figyelembe kell venni. A Gt. 249. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint: új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén a közgyűlés összehívásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrészek, a részvények bevonásakor, illetve az üzletrészek, a részvények értékesítésekor, térítés nélküli átadásakor.)Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhéreA Gt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell) nyilvántartásba venni, annak függvényében, hogy a meglévő (a tőkeemelés előtti) befektetés mikor, milyen értéken került a befektetőhöz.Az Szt. nem ad arra vonatkozóan előírást, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.