Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell számításba venni). Nem feltétlenül kell a teljes piaci értékkel a törzstőkét emelni, annak egy része a projekttársaság tőketartalékába kerülhet, ilyen döntés esetén a taggyűlési határozatban rögzítendő a tőketartalékba helyezendő összeg is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása, továbbá a nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása.Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánják helyezni a taggyűlési határozatban rögzített összegben, akkor a cégjegyzékbe történt bejegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...37. §-a (2) bekezdésének f) pontja, amelyekbenegyértelműen kötelezettségként került megfogalmazásra a tőkekivonáshozkapcsolódóan a tőketartalék, illetve az eredménytartalék kivonása is:– a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni atőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban az Szt. 177. §-ának(3) bekezdése szerint 2001-ben január 1-jével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.