Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelés számviteli követelményeinek nem felel meg az a mód, ahogyan azt a kérdésben leírták, a jegyzett tőke emelését és a tőketartalékba helyezést nem lehet egymástól elválasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt, de a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló jóváhagyásakor már nem lehet osztalékról dönteni);-a jegyzett tőke, a tőketartalék miatt a tulajdoni hányad arányában;-a mérleg szerinti eredménnyel korrigált eredménytartalék miatt a tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Tőketartalékból átvezetés az eredménytartalékba

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékról a kft. tulajdonosai 2021 májusában döntöttek, a döntésről a bizonylatot legkorábban ezzel az időponttal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban alátámasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott tőketartalék-növekedési jogcímek azonos tartalmúak, azt fejezik ki, hogy amennyiben a részvényesek, a tagok, az alapítók (együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] Első kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Üzletrész megszerzésére fordított érték

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]
Részlet a válaszából: […] ...válaszként annyit, hogy megerősítjük a kérdező álláspontját.Az Szt. 36. §-a (3) bekezdése alapján a kft.-nél a tőketartalék növekedésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...– rögzíteni a törzstőkeemelés módját, mértékét, továbbá azt is, hogyakik a törzstőkeemelésben részt vesznek, a tőkeemeléskor tőketartalékként (ajegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen milyen eszközöket,illetve pénzeszközt adnak át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 1998-ban hatályos előírásai alapján a tőketartaléknövekedéseként az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskortőketartalékként véglegesen átadott pénzeszközök értékét lehetett kimutatni apénzmozgással egyidejűleg. A leírtakból következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosadózott eredményéből az általa létrehozott társaságnak átadott eszközöket,pénzeszközöket a kft. nem helyezhette a tőketartalékba. Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által az alapításkor, illetve atőkeemeléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja alapján a jegyzett tőke tőkekivonással megvalósított leszállításához kapcsolódik a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-, illetve eredménytartalék-kivonás, amelynek bizonylata a létesítő okirat módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
2