Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...§-a részletezi a saját üzletrész megszerzésének feltételeit. A saját üzletrészt (a visszavásárolt üzletrészt) átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg a kft., a törzstőkén felüli vagyona terhére. A társaság saját üzletrészét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3: 186. §-a a kft.-k vonatkozásában a következőképpen rendelkezik:A taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A megszerzéshez a taggyűlés határozata szükséges. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...egyedüli tag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...lehet számításba venni, az adózott eredményt viszont eredménytartalékként kell kezelni.A leírtakból következően jogellenesen jár el a taggyűlés, ha a tőkekivonással történő határozat meghozatalakor olyan döntést hoz, mely szerint a felhalmozott vagyont (a tőketartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...egy évvel később módosított a 2016. évi LXXVII. törvény. A Ptk. módosított 3:186. §-ának (1) bekezdése alapján (kft. esetében) a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...[Hasonlóan fogalmaz a 3.261. § (1) bekezdése a részvénytársaság vonatkozásában.]Változatlan az az előírás, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.Mit jelent ez? A 2016. évi számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is.Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
1
2