Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdése alapján a társasági szerződés (az alapító okirat) feljogosíthatja a taggyűlést (a tulajdonost), hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Bár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...maga az alapszabály, az alapítói okirat, a társasági szerződés, illetve azok módosításai, továbbá a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, amelyek a jegyzett tőke összegén túlmenően tartalmazzák a tőketartalékba helyezendő összeget is, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:198. §-a szerinti felemelésével egyidejűleg a nem pénzbeli hozzájárulás (a tagok követelésének) egy részéről a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tőketartalékba helyezi.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:183. §-a a pótbefizetés teljesíthetőségének feltételeként egyértelműen előírja, ha társasági szerződés arra a taggyűlést feljogosítja. A társasági szerződésben nem szabályozott esetben, a tulajdonos is, a pótbefizetést fogadó társaság is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei teljesülnek), erről viszontcsak a beolvadó társaság átalakuláskori tulajdonosa(i) dönthet(nek). A Gt. 132.§-a alapján a taggyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerintibeszámoló – az adott esetben a végleges vagyonmérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.