Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti (T 413 – K 373). Társaságiadó-vonzata nincs, mivel az eredményszámlákat nem érinti. A harmadik megoldási lehetőség, hogy a taggyűlés olyan döntést hoz, hogy a visszavásárolt üzletrészt a kft. tagjai részére térítés nélkül átadja. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeinek hiányában is osztalékfizetésről döntenek, illetve olyan tag is felvesz osztalékot, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlés időpontjában már nem szerepel a tagjegyzékben, vagy üzletrészét már értékesítette, de ennek tényét a névjegyzéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...egyedüli tag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...töltik fel. Mivel az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztása a tagok döntési jogkörébe tartozik, a megosztást szabályozó taggyűlési határozatban rögzíteni kell, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékfizetésről (és nem az osztalékról) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése után – azt kifizették.Az igaz, hogy a Gt. 132. §-a alapján a tulajdonos magánszemélyt osztalék illeti meg, ha erről a taggyűlés, a közgyűlés döntött, de nem illeti meg akkor, ha például ataggyűlés, a közgyűlés nem döntött, vagy döntött, de a Gt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének e) pontja] üzletrészesetén a forgalmi érték (ami alapján az illetéket fizetni kell!) a tőzsdeiátlagár, ennek hiányában a taggyűlés által elfogadott utolsó számvitelibeszámoló mérlegében szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott, az Szt. előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemelésből kapott részesedés értékét a tulajdonosnál nem nevesíti a rendkívüli bevételek között. Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2