Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...[Hasonlóan fogalmaz a 3.261. § (1) bekezdése a részvénytársaság vonatkozásában.]Változatlan az az előírás, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.Mit jelent ez? A 2016. évi számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is.Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...előjelű, a negatív előjelű érték összegében.A Gt. 160. §-ának (1) bekezdése szerint a törzstőkeleszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy atörzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...befizetés nélkül -a korábbi törzsbetéteik arányában növeli, ha a társasági szerződés, illetve aminősített szótöbbséggel hozott taggyűlési határozat ettől eltérően nemrendelkezik. A Gt. 135. §-a alapján a társaság a saját üzletrészét atörzstőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.