Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...töltik fel. Mivel az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztása a tagok döntési jogkörébe tartozik, a megosztást szabályozó taggyűlési határozatban rögzíteni kell, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...(esetleg a nagyobb) részét pedig a tőketartalékbahelyezzék. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után viszonta taggyűlés dönthet úgy, hogy az évek óta összegyűlt veszteséget (negatívelőjelű eredménytartalékot) a tőketartalékból "rendezi"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékfizetésről (és nem az osztalékról) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése után – azt kifizették.Az igaz, hogy a Gt. 132. §-a alapján a tulajdonos magánszemélyt osztalék illeti meg, ha erről a taggyűlés, a közgyűlés döntött, de nem illeti meg akkor, ha például ataggyűlés, a közgyűlés nem döntött, vagy döntött, de a Gt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...előjelű, a negatív előjelű érték összegében.A Gt. 160. §-ának (1) bekezdése szerint a törzstőkeleszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy atörzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.