8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Alaptőke-leszállítás szja-vonzata a tulajdonosnál
Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?
2. cikk / 8 Végelszámoláskor az eredménytartalék
Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
3. cikk / 8 Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban
Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
4. cikk / 8 Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával
Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
5. cikk / 8 Elengedett osztalék illetékfizetése
Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
6. cikk / 8 Tagi kölcsön elengedésének könyvelése
Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
7. cikk / 8 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
8. cikk / 8 Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?