Végelszámolás tagi kölcsön esetén

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés utolsó mondata a legrosszabb megoldás. A tagok, illetve az édesanya által nyújtott tagi kölcsön elengedése a bt.-nél azt jelentené, hogy az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely rendkívüli bevétel az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?
Részlet a válaszából: […] ...késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét stb.A kérdés szerinti "A" és "B" társaság közötti kölcsönnyújtásnem minősül tagi kölcsönnek, mivel sem az "A" társaság nem tulajdonosa a "B"társaságnak, sem a "B" társaság az "A" társaságnak. Tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...így csak feltételezni tudjuk, hogy az "X" kft.és a "Z" kft. nincs kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. Feltételezzük továbbá,hogy a tagi kölcsön átminősítése hitellé a kölcsönszerződésnek a Ptk. szerintimódosításával történt.Az illetéktörvény (Itv.) 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megszüntetését követően a beltag dönthetne a másgazdasági társasággá történő átalakulásról, az átalakulás során a tagi kölcsönemiatti követelése apportálásáról. Ez lehetne egy viszonylag olcsó módszer, azátalakulást követő végelszámolás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Alultőkésítés

Kérdés: A 3915. kérdésre adott válaszukra reagálnék. Ott a 4. bekezdésben írják, hogy a Tao-tv. 8. §-a (1) bek. j) pont, illetve (5) bek. előírásaira is figyelemmel kell lenni, akkor is, ha a tagi kölcsön után nem fizetnek kamatot. Többször foglalkoztam én is ezzel, de a törvényből én azt olvasom ki, hogy csak arra a kötelezettségre kell figyelemmel lenni, ami után az eredmény terhére kamatot fizet [Tao-tv. (5) bek. a) pont]. Akkor ez kizárja azokat, amikre nem fizet kamatot? Kérem, írják meg, hogy hogyan gondolták Önök!
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjaszerint tehát csak az utolsó fordulatban említett kötelezettségnél feltétel,hogy az eredmény terhére kamatfizetés történjen. A tagi kölcsön kölcsönnek minősül,így nem az utolsó fordulat alapján része a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapítmeg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyiszolgáltatások közé. Ebből az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint megállapított2006. adóévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Tagi kölcsön

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
Részlet a válaszából: […] ...tőke háromszorosát, a háromszoros érték feletti arányos kamat növeli az adóalapot. A kapott kölcsönnek ebben az esetben is része a tagi kölcsön (de most már akkor is, ha nem kapcsolt vállalkozás a hitelező). Természetesen, ha a kötelezettségekhez nem kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.