Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.A tagi kölcsön, a tagnak a kft.-vel szembeni – még el nem évült – követelése megfelel a törvényi követelményeknek, mivel annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy lemondani valamiről lehet. A tulajdonos lemondhat a vagyonáról, lemondhat a követeléséről (például tagi kölcsön esetén), de nem mondhat le a pótbefizetés összegéről, mivel azt jogszerűen a követelései között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Pótbefizetés pénzeszközeinek felhasználása

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 – K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 – K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 – K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...volt jogszerű lehetőség, így pótbefizetést teljesíteni nem lehetett, azt a lekötött tartalékba sem lehetett helyezni. Valójában újabb tagi kölcsönnel (T 3811 – K 4751) váltották ki a korábbi tagi kölcsönt (T 4751 – K 3811), és így a kft. könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Saját tőke rendezése tagi kölcsönből

Kérdés: A kft. könyveiben tagi kölcsön szerepel. A kft. saját tőkéje évek óta negatív. A saját tőkét lehet-e rendezni a tagi kölcsönből úgy, hogy a tagi kölcsön összegét átkönyveljük a lekötött tartalékba, részletes nyilvántartást vezetve, hogy ez az összeg a kft. tagi kölcsöne? Ezzel a módszerrel a kft. saját tőkéje pozitívvá válna. Helyesen járunk el? A taggyűlési napirendi pontba ez a tétel bekerül.
Részlet a válaszából: […] ...rögzítjük, hogy a kérdésben leírt módszer nem alkalmazható, semmilyen jogszabályi előírás nem ad arra lehetőséget, hogy a tagi kölcsön összegét a lekötött tartalékba átvezessék. Tehát nem járnak el helyesen!Hogyan kellene eljárni annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ezen időtartamon belül elfogadja, a beszámolót közzétegye, az adóbevallásokat benyújtsa, az adót megfizesse.Ellentmondásos a kérdés! A tagi kölcsönt nem lehet átminősíteni pótbefizetéssé. Pótbefizetésről csak akkor beszélhetünk, ha a Gt.-ben előírt feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...cégbírósági bejegyzése időpontjával). Ezt követően az eredménytartalék összege: -131 003 E Ft.Tekintettel a jelentős összegű tagi kölcsönre, a taggyűlés kétféle döntést hozhat. Az egyik a Gt. 120. §-a alapján az, ha társasági szerződés feljogosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.