Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában;– a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;– a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Könyvelés számlagyűjtők alapján

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A választ adó számára értelmezhetetlen a szállító társaság által készített számlagyűjtő (nem tévesztendő össze az Áfa-tv. 164. §-a szerinti gyűjtőszámlával).A szállító társaság által készített kimutatás legfeljebb a vevő tájékoztatására szolgál, hogy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha az ügyfél (amegbízó) az esedékes könyvelési díjat nem rendezi. Ezért, ha az ügyfél (amegbízó) a felhalmozott könyvelésidíj-tartozását nem rendezi, a megbízásiszerződésben rögzített szankciókat (végső soron a bírósági eljárást) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...is keletkezik, amelynek összegét vagy a kötelezettségek közé kellbeállítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben (mint átvállalt tartozás), vagya tulajdonosokkal szembeni követelésként. A végelszámolást lezáró beszámolóban indokolt a végelszámolódíjának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.