8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Termeltetés áruhitel-szerződéssel
Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
2. cikk / 8 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
3. cikk / 8 Behajthatatlan követelés az evánál
Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
4. cikk / 8 Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás
Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
5. cikk / 8 Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben
Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
6. cikk / 8 Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével
Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
7. cikk / 8 Meg nem fizetett bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
8. cikk / 8 Szállítóval szembeni kötelezettség leírása
Kérdés: A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
