Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az „A” kft. a kilépő tag üzletrészét visszavásárolhatja-e. A Ptk. 3:174. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében csak a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó (13%): T 4792 – K 463-08 [7800 E Ft];– a maradék összeg [43,2 M Ft], amiből 43 M Ft beszámítható a tulajdonos tartozása összegébe: T 4792 – K 368, és kifizethető: 200 E Ft (T 4792 – K 384) [ha az adófizetési felső határ kevesebb, mint 7,8 M Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...létrejöttével – a törvény erejénél fogva – megszűnik. Az egyéni vállalkozó a kisadózói vállalkozók tételes adója alá való tartozás megszüntetésekor az egyéni vállalkozói tevékenysége szintén megszűnik, de nincsen akadálya annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő pénze, a társasági adó befizetése után 300 E Ft marad, tehát elő kell írni a magánszeméllyel szembeni követelésként az adótartozásokat (T 368 – K 462, 463-8), amelyet a tulajdonosnak még a végelszámolás előtt pénzügyileg rendeznie kell. (Azért kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel azt valójában a könyvvizsgáló nem megalapozott véleménye gerjesztette.A kérdés szerint a 2016. évi beszámoló elfogadásakor a tagoknak osztalékot állapítottak meg, amelyet 2017-ben nem fizettek ki. Így az a kiválás időpontjában a ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...felére, vagy a törzstőke minimális összege alá csökkent, továbbá fizetésképtelenség esetében, valamint ha a vagyon a társaság tartozásait nem fedezi.A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...formája lehetséges: a felszámolással, illetve a végelszámolással való megszűnés. Feltételezhetően a kérdés szerinti ügyvédi iroda tartozásait az eljárás lefolytatásának végéig rendezni fogja. Ezért csak a végelszámolással kapcsolatos feladatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.Az új Ptk. hivatkozott előírásából és a törvény indokolásából az következik, hogy ez a tőkefeltöltési lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az egyszerűsített végelszámolás és a végelszámolás számviteli, adózási szabályai nem térnek el egymástól. Cégjogi eltérés az, hogy az egyszerűsített végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...fenti esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.A hivatkozott jogszabályi előírásból – elszámolási szabályok hiányában – nem derül ki, hogy mi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
1
2