Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó (13%): T 4792 – K 463-08 [7800 E Ft];– a maradék összeg [43,2 M Ft], amiből 43 M Ft beszámítható a tulajdonos tartozása összegébe: T 4792 – K 368, és kifizethető: 200 E Ft (T 4792 – K 384) [ha az adófizetési felső határ kevesebb, mint 7,8 M Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...felére, vagy a törzstőke minimális összege alá csökkent, továbbá fizetésképtelenség esetében, valamint ha a vagyon a társaság tartozásait nem fedezi.A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló gazdasági társaság általános jogutódja. A jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért a jogutód gazdasági társaság tartozik felelősséggel. A jogelőd gazdasági társaság tagjainak felelőssége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...(épp a határon van, de tovább csökken);– a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha a vagyona a tartozásait nem fedezi (ezekről ugyan a kérdésben nincs szó, de a tulajdonosi kölcsön léte arra utal, hogy csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...minimális összege alá csökkent,– a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha vagyona a tartozásait nem fedezi.A szükséges intézkedések lehetnek: pótbefizetés elő­írása (tagi kölcsön helyett), a törzstőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Pótbefizetés kompenzálással

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – akötelezettségeket nem tudja vagy csak késedelmesen tudja pénzügyileg rendezni.A kft.-nek pénzre van szüksége, amellyel a tartozásait (beleértve atulajdonossal szembeni tartozását is) ki tudja majd egyenlíteni.Az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet általi megszerzése,illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve akövetelés elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.Ebbe a mentességi körbe nem fér bele a magánszemélyeknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem volt indokolt a pótbefizetés elrendelése. A pótbefizetés pénzeszközét nem a veszteség miatt ki nem egyenlített szállítói tartozások rendezésére fordították, hanem beruházásra használták fel.A Gt. 132. §-ának (4) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.