Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak.Egyes meghatározott juttatás lesz 2019-ben is a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
Részlet a válaszából: […] ...szerintadóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolságitávbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás(SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel(SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik.Az egészségügyi hozzájárulás alapja a természetbenijuttatások adóalapként meghatározott értéke.A cégtelefonadó járulékterheivel a Számviteli Levelek 138.számában, a 2808. számú kérdésre adott válaszban már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...társaság részére a telefonszolgáltatók általtelefonvonalanként előzetesen felszámított áfa teljes egészében csak akkorvonható le, ha a beérkezett számlák telefononkénti számlaértékének legalább 30százalékát – a magáncélú használat miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem pontosan került megfogalmazásra. Abban azesetben, ha a társaság telefonjainak magáncélú használata kizárt (acégtelefonról technikailag kizárt, hogy magánhívást kezdeményezzenek), akkor atelefonszámlában lévő előzetesen felszámított áfa 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.