Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem jól gondolják. A kérdésben leírt konstrukció kezelése még az Áfa-tv. 77. §-a (3) bekezdése szerinti követelménynek sem felel meg, nem a teljesítésig (a korábbi időszak végéig) adják, hanem azt követően. A kérdés szerinti konstrukció valójában az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás az adózó által üzletpolitikai (reklám-) céllal, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Engedmény árban, áruban

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
Részlet a válaszából: […] ...összkép adása az adott vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.A 2013. december 29-én 0 és 1 Ft értéken beérkezett tételek, feltételezhetően a piaci értéken beszerzettek után vagy azokkal együtt érkeztek. Ha a piaci értékű készletelemeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási értéküket egyéb ráfordításként kell elszámolni. Akészletek eladási árát viszont az értékesítés nettó árbevételeként,nyilvántartás szerinti értéküket az eladott áruk beszerzési értékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.