Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...a képzett céltartalékot is, de a céltartalék megszüntetését nem az eredménytartalék javára kell elszámolni, hanem az egyéb bevételek között, tehát az eredmény javára (T 424 – K 9653).A lízingügylet miatti tartozás kiváltásakor (T 448 – K 444)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolni. Ez alól kivétel az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyamveszteség-elhatárolási lehetőség, szigorú feltételekkel.Valójában a beruházással megvalósult és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó, külföldi pénzértékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítanikell. A CHF beruházási hitellel finanszírozott beruházást a mérlegfordulónapotmegelőzően rendeltetésszerűen használatba vették! Így a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 132. §-a rendelkezik a korlátolt felelősségű társaságoknál arról, hogy a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára (meghatározva annak legmagasabb összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.