Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...átszámított összegben) és a nyilvántartási ár (forintban, illetve devizában) közötti különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell kimutatni.Ha a stabilcoinokkal – megállapodás alapján – a szállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. § 5. pontja határozza meg a bejelentett részesedés fogalmát, amelyhez adóalap-módosító tételek kapcsolódnak. Ezek lényege, hogy az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét a bejelentett részesedés értékesítésekor, apportálásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Év végi átértékelés árfolyam-különbözete

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?
Részlet a válaszából: […] ...kivételes esetben (aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódóan), az Szt. 33.§-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott módon és feltételekkel lehet,tekintettel az Szt. 41. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakra is (céltartalékképzése).A kérdés a deviza-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavásárlásra a legutolsóbeszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a közbenső mérlegbenkimutatott – különböző tételekkel korrigált – adózott eredmény, illetve aszabad eredménytartalékkal kiegészített – korrigált – adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi, az Szt. 39. §-ának (5)bekezdésében előírt feltételek pedig teljesülnek. E feltétel megléte esetén avisszavásárolt üzletrész vételárával kapcsolatban fizetett kamat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) után fizet kamatot, akkor ebből az összegből a törvény a következő feltételeket együttesen kielégítő kifizetéseket ismeri el (a magánszemélynél) kamatjövedelemnek és ezzel 0 százalékkal adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja (nem valószínű, hogy ez az adott esetben fennáll), szerződésben meghatározott, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.