4 talált cikk az építmény , GYED , tárgyi eszköz , költség , nyilvántartás , telek kifejezésre

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:

	Eredeti	Ráépített	Új	Arány %
Telek	50	50	100	10
Épület	150	750	900	90
Összesen:	200	800	1000	100
Arány %	20	80	100

A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?