Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Kiválás: adókötelezettség megosztása

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...412, 413).A kiválással létrejövő társaság az átalakulás időpontjával -ha vagyonátértékelést nem hajtottak végre – ugyanezen tételeket könyveli,természetesen fordított előjellel. (Egyéb eltérés is lehet, mivel a kiválássallétrejövő társaságnál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az azokatalátámasztó vagyonleltárakat könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell;– a Gt.-ben előírt döntéseket és közzétételeket követőenkell az átalakulás cégjegyzékben történő átvezetését kezdeményezni;– az átalakulás (a jogutód gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...kötik a forgalmi érték, a szokásos piaci ár meghatározását (számviteli szempontból tehát az eredménykimutatásban megjelenő tételekhez). A számviteli előírások szerint viszont a mérlegfordulónapi értékeléskor, a mérlegtételek helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.