9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése
Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
2. cikk / 9 Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
3. cikk / 9 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
4. cikk / 9 Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)
Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
5. cikk / 9 Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
6. cikk / 9 Saját raktár és szerelőbázis építésének elszámolása
Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?
7. cikk / 9 Épületek aktiválásának időpontja
Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
8. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 9 Lakás mint iroda, MKV adóalap-kedvezménye
Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
