Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...(ön)költségei a belátható jövőben (jellemzően 5 éven belül), az egyéb címen felmerülő kapcsolódó költségekkel együtt a bevételekben (alapvetően a kérdés szerinti esetben az új festékanyag árbevételében) megtérülnek-e.A kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségének amegalapozása is.Az adott támogatások értelemszerűen a támogatottnál kapotttámogatásként jelennek meg az egyéb bevételek, illetve a rendkívüli bevételekközött. [Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve az Szt. 86. §-a(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt alapelvre is] meghatározni.Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) és 2003. január 1-jétől f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...is, amelyeknél a támogatási megállapodásban (a folyósításról szóló szerződésben) olyan – több év alatt teljesíthető – feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott teljes összeget vissza kell fizetni, vissza kell téríteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.