Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 52 – K 9648). A térítés nélkül átvett, igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...negatív előjelű lesz (nem igaz az, hogy a cégnél eredménytartalék nincs!).A kérdésből nem tűnik ki, hogy mi ez az ingatlan-résztulajdon. Telekhányad? Épülethányad? És az tovább osztható-e? A cégből "kivenni" ugyanis csak a tulajdoni hányadoknak megfelelően lehet! Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.A hivatkozott előírás alapján a felszámolt cégtől kapott építési telek vagyonfelosztási javaslat szerinti, bíróság által jóváhagyott értéke lesz az építési telek bekerülési értéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: A kft. telket vásárol, majd részfeladatokat végző vállalkozók által, részben saját maga által vásárolt anyagokból lakóingatlant épít adómentes ingatlan-bérbeadás céljából. Ez a beruházás az Áfa-tv. 11. §-a szerint termékértékesítésnek minősül. A beruházás hitelből történik, így az aktiválásig felmerült kamat és árfolyam-különbözet is növeli az üzembe helyezési értéket. Kérdések: A használatbavételkor az áfabevallásban saját vállalkozásban végzett beruházásként a fizetendő adót 0 értékkel kell bevallani (mivel adómentes lesz a bérbeadás)? Amennyiben a fizetendő áfát 0-tól eltérő összegben kell feltüntetni az áfabevallásban, – levonásba helyezhető-e ugyanezen összeg az Áfa-tv. 120. és 134. §-a alapján? – vagy levonásba csak a számlával igazolt előzetesen felszámított áfa helyezhető? – vagy levonásba semmi sem helyezhető, az aktiváláskor csak áfafizetési kötelezettség keletkezik? A használatbavételkor a fizetendő áfát hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválásigfelmerült kamat is, árfolyam-különbözet is.Az ingatlanberuházás bekerülési értékébe viszont nemtartozik bele a vásárolt telek értéke. A vásárolt telket a számviteli előírásokszerint nem lehet az épület bekerülési értékében számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...vanszó, az áfát az általános előírások szerint kell felszámítani. Ezzelkapcsolatosan külön figyelmet érdemelnek az ingatlanok. A telek és az épületértékét nem csak az áfa miatt kell külön-külön kimutatni, ez az elkülönítés aszámviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...természetben kapott támogatást – ha az alapítvány kettőskönyvvitelt vezet – az átvett eszközök piaci értékén a rendkívüli bevételekkelszemben készletre kell venni, és a számviteli törvény vonatkozó előírásaszerint azt halasztott bevételként időbelileg el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a számla szerinti – levonható áfát nem tartalmazó – devizát, valutát az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítése napján) érvényes választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen az értéken kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...tételben felszámított kamatot is a pénzügyi műveletek bevételei között, a 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek számlára a követelés számlával szemben. Amennyiben a halasztott fizetés időtartama egyik üzleti évről átnyúlik a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.